Sóska

Az udvaron vagyok a gyerekekkel, a Jule telefonál, hogy mit hozzon vacsorára. A Terka kéri a telefont, ő akar anyával beszélni. Mondja neki, hogy sóskát hozzon. A Jule próbál tiltakozni – „Két falatot sem fogsz belőle enni, kislányom!” –, de aztán persze beadja a derekát. Vacsorára elkészül a sóska, a Terka természetesen két falat után otthagyja, az a két falat is inkább csak a reszelt parmezán a tetejéről.
PETI: Édes kislányom, úgy mégis mire gondoltál, amikor azt mondtad anyádnak, hogy sóskát kérsz vacsorára?
TERKA: Hát inkább tejbegrízre.

Három-nyolc-nulla

A gyerekek a Terkáék anyák napi ünnepsége után a Juléval és a Mamával elmennek fagyizni. A fagyi után a gyerekek megkívánnak még egy kis sütit is. A Terka áll a vitrin előtt, és nézegeti, mit kérjen. A sütik neve és ára ki van írva, de hát még nem tud ugye olvasni – a számokat viszont már ismeri! Úgyhogy segítséget kér:
TERKA: Mama, mi az, hogy három-nyolc-nulla?
MAMA: Háromszáznyolcvan.
TERKA: Akkor én háromszáznyolcvanat kérek!